_____________________________________
- Nagy-Britannia 2012 őszétől kezdődően egy olyan felülvizsgálati folyamatot indított el, amelyben elemzik és értékelik hatásköreinek az Európai Unióval történő megosztását, valamint ennek hatását a brit nemzeti érdekre
- Harminckét témában végeznek felülvizsgálatot, melyek eredményeit négy körben, elemzések formájában publikálják (ezek közül kettő már napvilágot látott)
- A projekt várhatóan 2014 végéig tart, melybe a felelős minisztériumokon kívül bevonják a Parlamentet, valamint az üzleti- és a civil szféra szereplőit is
- A felülvizsgálatnak jogi következménye nincs, az elemzések csupán informatív jellegűek, konkrét javaslatokat nem tartalmaznak
- A brit példa már követőre is talált: 2013 nyarán a hollandok is kiadtak egy hasonló jellegű és célú dokumentumot
Nagy-Britannia 2012 júliusában jelentette be, hogy olyan vizsgálatsorozatba kezd, mely a Nagy-Britannia és az Európai Unió közötti kompetenciák megoszlását vizsgálja. A 2012 őszétől induló projekt célja, hogy kritikai és konstruktív szemszögből vizsgálja a hatáskörök megosztásának hatását a brit nemzeti érdekre. Az elemzéseket különböző témákban végzik, szám szerint harminckettőben, és négy ciklusban adják ki. Az első két szemeszter eredményei már napvilágot is láttak: 2013. július 22-én az egységes piacról, az adózásról, az állategészségügyről és élelmiszerbiztonságról, az egészségügyről, a fejlesztési együttműködésről és humanitárius segítségnyújtásról, valamint a külpolitikáról szóló jelentést adták ki. 2014. február 13-án pedig azokat az elemzéseket publikálták, melyek a termékek szabad áramlását, a menedékjogot és nem-uniós migrációt, a kereskedelmet és befektetést, a környezetvédelmet és klímaváltozást, a közlekedést, a kutatásfejlesztést, a kultúrát, turizmust és sportot, és a polgári ügyekben történő bírósági együttműködést vették górcső alá. Az elemzés időszaka várhatóan 2014 végéig tart majd, és még két körben teszik közzé az eredményeket a fennmaradó témákban.
A felülvizsgálat elsődleges végrehajtója a brit kormány, melynek egyes minisztériumai és hivatalai más-más területeket dolgoznak fel. Ezek a testületek konzultálnak a Parlamenttel és annak bizottságaival, az üzleti élet szereplőivel, érdekcsoportokkal és civilekkel a célból, hogy első kézből szerezzenek információt az uniós hatáskörök gyakorlati érvényesítéséről. A brit kormány honlapján felhívást is közöltek arról, hogy felelős résztvevőket, főként szervezeteket, keresnek, akik hasznos információval látnák el az érintett testületeket. Minden egyes elemzés azonos formátumban íródik: először is bemutatja az adott területen bekövetkezett legutóbbi változásokat, majd az aktuális szituációt, azután meghatározza a brit nemzeti érdeket a témában, és végül felsorolja, hogy milyen opciók állnak rendelkezésre a jövőben. Lényeges kiemelni, hogy a felülvizsgálatnak semmilyen jogi következménye nincs, sőt még konkrét javaslatokat sem tartalmaznak az egyes elemzések, csupán informatív jellegűek. Ez a projekt a kormány azon nem titkolt célját kívánja megvalósítani, hogy megcáfolja azt az ellene intézett vádat, miszerint Nagy-Britannia sokszor alaptalanul kritizálja az Uniót a brit szuverenitást sértő tettek és gyakorlatok miatt. Bíznak benne, hogy egy átlátható elemzéssel ez a jövőben elkerülhető lesz, ezért döntöttek úgy, hogy megvizsgálják azokat a területeket, amelyek a legnagyobb kihívást jelentik Európa összes országa számára: a globalizációt, az eurozóna válságát és a demokratikus legitimációt.
A gyakorlat, bár egyesekben jogos kérdéseket vethet fel, máris követőre talált: 2013 júniusában Hollandia adta ki felülvizsgálati dokumentumát, mely ötvennégy pontban határozza meg azokat a területeket, melyeken az EU-nak cselekvésre, vagy változtatásra van szüksége ahhoz, hogy megfeleljen a tagállami elvárásoknak. Azzal kapcsolatban, hogy milyen következményekkel járhat, ha mások is követik a brit és a holland példát, pro és kontra érvek is felsorakoztathatók. Először is, a dokumentumsorozat belátást enged az érdeklődőknek abba, hogy hogyan épül fel a brit és az uniós rendszer közötti munkamegosztás bizonyos témákban. Másodszor pedig hasznos, és etikus eljárásnak tekinthető, ha egy tagállam nyíltan fogalmaz meg elvárásokat az EU-val szemben, megalapozott tanulmányokra helyezve érveit, ahelyett hogy alaptalanul vádaskodna. Másrészt azonban felmerül a kérdés, hogy egy esetlegesen erőteljesebb hangvételű riport akár negatívan is befolyásolhatja a jövő évben megrendezendő, Nagy-Britannia EU tagságáról szóló népszavazás kimenetelét. Azonban, éppen ellenkezőleg, azt is kérdezhetnénk, hogy mi haszna van ennek az egésznek, vagyis hogy lesz-e a felülvizsgálat bármilyen hatással a politikusokra, az érintett szakértőkre, vagy a közvéleményre. Esetleg az is kételyeket ébreszthet, hogy van-e egyáltalán egy ilyen jellegű felülvizsgálatnak jogi alapja.
A fenti érveket mérlegelve arra a következtetésre juthatunk, hogy a brit gyakorlat teljesen megalapozott, sőt a jövőben követendő példa lehet más tagállamok számára is. Egyrészt azért, mert semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy az Unió tagjai ilyen jellegű javaslatokat fogalmazzanak meg a rendszer hatékony működése érdekében. Másrészt viszont amiatt sem kell aggódni, hogy a jogi kötőerő hiánya miatt ezek a felülvizsgálati anyagok érdektelenek lesznek az érintett szereplők számára, hiszen egy rendkívül fontos, átlátható kommunikációs folyamatot indíthatnak el az Európai Unió intézményei és a tagországok kormányai között. Egy ilyen jellegű, többéves elemzői munkát igénylő riport elkészítése olyan átláthatóságot, nyílt párbeszédet teremthet, mely sokkal etikusabb, mint megalapozatlan vádak és nem helytálló információk alapján konfliktusokat gerjeszteni Brüsszel és az egyes tagországok között. Az Európai Unió jelenlegi működése pont a hasonló jellegű kezdeményezések által javítható, de csak abban az esetben, ha a megfelelő szereplők aktívan részt vesznek a kommunikációs-folyamatban, és valóban elindul egy szakmai párbeszéd a felek között.
(A cikk által feldolgozott ’Review of the Balance of Competences between the United Kingdom and the European Union’ c. jelentéssorozatról bővebb információ ide kattintva érhető el)
Az írás a szerző véleményét tartalmazza és semmiképp nem értelmezhető az MTA TK hivatalos állásfoglalásaként.