Társadalomtudományi Kutatóközpont Lendület-HPOPs Kutatócsoport

Bartha Ildikó

A Bíróság 2014. június 24-én meghozott ítéletében megsemmisítette az Európai Unió és a Mauritiusi Köztársaság közötti, a kalóztámadások elkövetésével gyanúsított személyek és a kalóztámadásokkal összefüggésben lefoglalt javak átadásának feltételeit szabályozó megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló 2011/640/KKBP tanácsi határozatot.

Varju Márton - Nyircsák Adrienn (fordítás)

Az Európai Unió Bíróságának ítélete (a C-501/12 – C-506/12, C-540/12 és C-541/12 sz. ügyekben) a német szövetségi köztisztviselők illetményrendszerét érintő 2009. évi reform, illetve a Berlin tartomány köztisztviselőinek illetményrendszerét érintő 2011. évi reform ügyében született. 

Fekete Balázs

2014. július 15-e után (a parlamenti szavazás napja) már biztos, hogy az elkövetkezendő öt évben Jean-Claude Juncker, luxemburgi politikus, tölti be az Európai Bizottság elnöki tisztét, azaz döntő befolyása lehet a 2008-ban kezdődött gazdasági és monetáris, majd társadalmi-politikaivá váló válságból éppen csak kilábalni látszó Unió jövőjének alakulására.

Horváthy Balázs - Czina Veronika (fordítás)

A Tanács 2014 májusában elfogadta a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról szóló rendeletet. A Rendelet egy olyan horizontális keretet fog bevezetni, amely erősíteni fogja az EU nemzetközi kereskedelmi rendszerben való érdekérvényesítési képességét, valamint lehetővé teszi a nemzetközi több- és kétoldalú kereskedelmi megállapodásokból eredő kötelezettségeket megsértő harmadik országok elleni fellépést.

Balogh Éva, Fazekas Flóra

2014. május 12-én az Európai Unió Külügyek Tanácsa iránymutatást fogadott el az internetes és az azon kívüli véleménynyilvánítási szabadság érvényesítéséről. A dokumentum, számot vetve mind az infokommunikációs eszközök révén bekövetkező emberi jogsértések, mind az ilyen eszközök révén szélesedő joggyakorlás lehetőségeivel, különös hangsúlyt fektet az internethasználat és az azon keresztül véleményüknek hangot adók (újságírók, bloggerek) védelmére. A téma Magyarország szempontjából azért is érdekes, mert az Alkotmánybíróság a napokban foglalt állást az internetes véleménynyilvánítás egyes kérdéseiről.

Papp Mónika

A Kúria 2014. június 3-án lezárta a felülvizsgálati eljárást a Kásler-ügyben. Az Európai Unió Bíróságának április 30-i előzetes döntéshozatali ítéletéről készült joggazdaságtani elemzésünket Szalai Ákos tollából itt olvashatja el.  A Kúria ítéletének ismertetéséhez jelenleg csak egy sajtóközlemény áll rendelkezésünkre és nem az ítélet teljes szövege. 

Várnay Ernő 

(Reakció Fekete Balázs korábbi posztjára az új bizottsági eszközrendszerről)

Az Európai Bizottság közleményében rögzíti a tagállamokkal szemben a széles értelemben vett jogállamiság feltételezett sérelme esetén igénybe venni szándékozott eljárását. 

Czina Veronika

Április 28-án, a Maastrichti Egyetemen rendezték az eddigi első, élőben közvetített EU elnöki vitát, melyen az Európai Bizottság elnöki posztjáért versengő jelöltek közül négy vett részt.

Chronowski Nóra

A Bíróság a Digital Rights Ireland ügyben megállapította, hogy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében kezelt adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15‑i 2006/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) érvénytelen, mivel az uniós jogalkotó nem tartotta tiszteletben az arányosság elvéből adódó követelményeket a Charta 7. (magánélethez való jog) és 8. (személyes adatok védelméhez való jog) cikkeivel összefüggésben.

Szalai Ákos közgazdász vendégposztja

A fogyasztóvédelem paternalista szabályozás. Olyan paternalista szabályozás, amelyben a fogalmak nem mindig pontosak – mivel elsődleges célja politikai. Nem a fogyasztók megvédése, hanem az, hogy a fogyasztók azt higgyék, hogy a politika meg akarja és meg is tudja őket védeni. Kemény szavak, de a joggazdaságtanban a fogyasztóvédelemmel foglalkozó írások jelentős része (például itt és itt) napjainkban erre a végeredményre jut. Ez a megoldatlan probléma szülte a Kásler-ügyet is.